Ha ezen a nyáron Európába utazik, érdemes csomagolnia néhány extrát a bőröndjébe. Nevezetesen be kell csomagolni fényvédő eszközt, ventilátort és néhány tucat vizes palackot, mivel a kontinens hőmérséklete ezen a héten és azon túl is várhatóan meghaladja a 100 fok Fahrenheit fokot.
Az Accuweather előrejelzői szerint Franciaország, Németország, Belgium, Csehország, Svájc és Olaszország hőmérséklete az elkövetkező napokban jóval 100-as Fahrenheit-fok fölé emelkedhet. És ami még rosszabb, a szakértők szerint a páratartalom sokkal melegebbnek érezheti magát. Valójában ez az időjárás nem fog zavarni.
"Aggasztom az embereket, akik ezt rosszul tartják, akik továbbra is a szokásos testmozgást folytatják, vagy napfényben maradnak" - mondta Agnès Buzyn Franciaország egészségügyi minisztere nyilatkozatában. "Ez mindannyiunkat érinti, senki sem superman, amikor a csütörtökön és pénteken látni kívánt szélsőséges hővel kell foglalkoznunk."
A spanyol meteorológus, Silvia Laplana még tweetelt: „„ El infierno jön”, ami azt jelenti, hogy„ pokol jön”.
Az Accuweather időjárási szakértői megjegyezték, hogy a szélsőséges meleget egy olyan viharrendszer okozza, amely „az Atlanti-óceán felett és magas nyomás alatt áll Közép- és Kelet-Európán”. Ez a rendszer viszont „nagyon forró levegőt húz Afrikából Észak-Európa felé”.
Az emberek biztonságának megőrzése érdekében a francia hatóságok bejelentették, hogy Párizsban több mint 1000 új ivóvizet telepítettek, a France 24 szerint. A tisztviselők együttműködnek jótékonysági szervezetekkel is, hogy a vízmentes palackokat kiosztják a hajléktalanok számára. Ezenkívül a France 24 beszámolt arról, hogy az ország később nyitva tartja a nyilvános medencéket és parkokat, hogy az emberek megálljanak a melegtől. A nyilvános „hűtőállomásokat” a nap legforróbb óráiban is megnyitja.
Mint a CNN megjegyezte, ez a szélsőséges hőség nem várható el, hogy hamarosan eltűnik. Rámutatott a The World Weather Attribution 2018. évi jelentésére, amelyben 2018-ban kijelentették, hogy "az ilyen hő vagy annál magasabb hőmérséklet valószínűsége manapság több mint kétszerese, mint ha az emberi tevékenység nem változtatta meg az éghajlatot. növeli a hőhullámokat, így ez még kevésbé kivételes lesz."
És csak abban az esetben, ha kétségbe vonná ezt a tendenciát, Stefan Rahmstorf, a Potsdami Klímahatás-kutatási Intézet Földrendszer-elemzésének vezetője ezt a statikát tweetelte: Európának 1500 óta a legforróbb nyarai Európában voltak: 2018, 2010, 2003, 2016, 2002.”